Mentesség a tudat parazitáitól. Antiszemitizmus és antiökologizmus [1994 november]


A rend utáni vágy lényegében a halál utáni vágy, mert az élet a rend állandó megszegése. Vagy másként fogalmazva: a rend utáni vágy képmutató ürügy, melynek leple alatt a heves embergyűlölet kitombolhatja magát.

Milan Kundera A kisebbségekkel szemben tanúsított magatartás nemcsak azt jelenti, hogy miként respektáljuk a közöttünk élőket, akiket valamilyen szempontból kicsit különbözőknek látunk. Látókörünk kitágul egy pillanatra, az emberiség hatalmas aklával a képet azonosítjuk.

Öntépdesés helyett a külvilágot marcangoljuk, összhangban mentesség a tudat parazitáitól az elképzeléssel, melyet az ökoszisztéma rendjében elfoglalt helyzetünkről kialakítottunk magunknak.

mentesség a tudat parazitáitól

A világ — hangzik a feltevés — nem lehet kaotikus, értelme kell, hogy legyen, s ezért illő is mindent a helyére rakni benne. Az evolúciónak menete van, kifutása az alacsonyabb szervezettségű elemektől a magasabb rendűek felé; ugyanígy egyfajta mikroevolúciónak lehetünk tanúi az emberiség csoportján belül is.

Vannak kultúrközösségek — folytatódik a gondolat —, melyek fejlettebb színvonalon valósítják meg azt az elvárást, melyet a személytelen vagy akár megszemélyesített Világrend, ítélő Akarat eléjük állít; s az ilyenek számára hátrányos tényező a mércének meg nem felelő, s talán nem is tudó egyének, csoportok sértetlenségének a biztosítása.

Bizonyos embereknek, civilizációknak kényszerképzetei keletkeztek a tökéletesség olyan ideájáról, melynek teljesítetlennek kellett maradnia, minthogy jórészt teljesíthetetlen is volt. Ennek az ideának — szerintük — ők maradéktalanul birtokában voltak, míg némelyek annál kevésbé; sőt: emberi mivoltukat mentesség a tudat parazitáitól alulmúlták. Ez utóbbi pedig megengedhetetlen, hiszen az isteniesülési folyamatot gátolja, visszafordítja, s az emberiséget vagy a nemzetet egy ősibb spirituális, illetve mentális állapotba taszítja.

Ez a fajta világszemlélet egy-egy rendszeren belül sokakat felmagasztalt, még többeket lekicsinyelt, de olyan mélyreható gyökerekkel és széleskörű dokumentációval gyakorlatilag mentesség a tudat parazitáitól nem rendelkezik, mint a zsidókat érintő nézetegyüttes. Ennek — mint Csepeli György írja — három rétege különböztethető meg: az ókori etnocentrikus, a kora középkortól kezdődő vallási és a polgári forradalmaktól megnyilvánuló politikai antiszemitizmus; valamint vannak lappangó és kirobbanó szakaszai is, amikor mintegy lelki járványként terjed.

A szociológia és a pszichológia tudománya hogy másokat ne említsünk több ponton találkozik az antiszemitizmus vizsgálatában.

mentesség a tudat parazitáitól

Vannak, akik egyértelműen tömegpszichikai jelenségnek tekintik az egészet pl. Székely Bélaés nem adnak sok pontot az egyén lélektanának, vannak, akik a kettőt keverik például Freud és követőimások mentesség a tudat parazitáitól kettőt megfejelik a történelmi, társadalmi és gazdasági kérdések vizsgálatával Csepeli Györgyolykor az utóbbiak felé billentve a mérleget Bibó. Az a része a zsidóságnak, amelyiket Sartre inautentikusnak nevez, lelke öntőformáján mindmáig az antiszemita kéznyomát őrzi.

Programozza a parazitákat, hogyan lehet megszabadulni

Megkönnyebbül: nem kell többé meg játszania magát; kibújt a szög a zsákból. Végre, gondolhatja, szembenézünk mi ketten: zsidók és nem-zsidók. Az ami pedig — valahol útközben, szinte észrevétlenül — akivé válik.

  • Hogyan lehet hazat feldolgozni férgekbol
  • Férgek hat éves gyermekben
  • Так много всего нужно сделать в предстоящие годы.

  • Széklet helmint

Rosszabb esetben az ilyen zsidó szelíd öniróniája is öngúnyba, önostorozásba, öngyűlöletbe csap át, amely mögött azonban Reik szerint mindig felcsillan a másik gyűlöletének hőn áhított szabadsága. Persze hosszabb távon ez sem szabadít meg semmitől: a másik gyűlölete, bár motívumnak nem éppen kívánatos, különbözőségével a legteljesebb mértékben azonosulóvá teheti az egyént, vagy pedig a szemben álló félre viszi át identitása maradékait. Egyik esetben sem az lesz tehát, aki, hanem akinek mások látni szeretnék.

FARKAS VAKON

Ennek mentesség a tudat parazitáitól újra beindíthatja a szorongás ördögi körét. A zsidók másik csoportja adottnak fogadja helyzetét, nincs a szívében zúgolódás sorsa ellen.

Sorsa: az élete. Ember ő igazán, sőt, a legemberebb ember, bélféreg ellen gyógyszer vény nélkül egyszerre mondott igent egy belső parancsolatnak és a társadalom elvárásainak. Mégsem tud összefonódni létének maga alkotta és kapott eszméjével, akár az antiszemita, mentesség a tudat parazitáitól nincstelen középszerűségét tulajdonosi ranggal képes felruházni: a civilizáció, a haza birtokosa és hős védelmezője lesz, egyáltalán nem érdeklik a finom árnyalatok.

Zsidó, tehát kártékony elem — vallja —, zsidó, tehát nem mi. Hiszen a zsidó: honfék. Az antiszemita igencsak szűkössé tudja tenni a bőrt a zsidó számára. Annyira szűkké, hogy a végén nem is találja meg benne az embert.

szalagféreg betegség stressz

Ez az a pont, amikor már csak műveleteket végez, hogy aztán elérkezzen a koncentrációs tábor színtiszta matematikájához. Az állati hasonlatok és az ember halálvágytól sem mentes halálfélelme — különleges bűvöletekkel felszerelkezve — mondhatni: biztos kézzel mutatnak utat a nélkülözendőnek, a másnak, az idegennek.

A kórokozó baktérium, vírus, parazita hordozó lehet már meggyógyult állat. A záró erotikus.

Freud szerint a majmoknál ugyanúgy, mint az embereknél, a megkapaszkodás az anyában együtt jár a tetvészkedés ösztönével, amely például a körömrágásban, hajcsavarásban is megnyilvánul. A testtől idegen anyagok leválasztása a társadalomban az idegen elem eltávolításaként jelentkezik.

mentesség a tudat parazitáitól

Az idegenség megfogalmazása követeli az elkülönítést városrészek stb. Különösen hangsúlyossá teszik ezt a közösséget érintő fájdalmas, megalázó események, melyek előhívják a bűnbakképzés mechanizmusát is. Ilyen erőszakos leválasztásokra sok példa akadt a történelemben, pl. Nem csoda hát, hogy az idegeneket, így a zsidókat is gyakran illették olyan vádakkal, hogy élősködnek a társadalom testén, illetőleg — jelenlétükkel — megfertőzik mentesség a tudat parazitáitól.

Dúskálni lehet azokban a jelzőkben és hasonlatokban a Kirekesztők lapjain isamelyek ezt az élményt próbálják valahogyan kifejezni. A zsidó szapora bogár, élelmes veréb, pusztító patkány Bartha Miklóssáska Dánér Bélakárt okozó bacilus, vámpír Adolf Hitlermentesség a tudat parazitáitól és tetű Kannás Alajosfúrókagyló Ravasz László.

Posts navigation

Másrészről: a fertőző gümőkórhoz és a fertőző nemi bajhoz hasonlatos hiszen ilyenek szerepelnek a zsidó származás mellett házassági akadályokként a III. Az antiszemiták nem képesek feldolgozni magukban a zsidók szinte kényszerített szellemi létformájának produktumait, önnön kicsiségük leleplezését, s ezért — ahogy Kundera írja — mentesség a tudat parazitáitól lealacsonyítás elől számukra csakis felfelé vezethet a menekülés útja.

Következésképpen a szellemi és lelki élet parazitáinak teszik meg őket, akik mivel saját alkotásra képtelenek mások szellemével igyekeznek kereskedni. A zsidó azért vérszívó, mert maga vértelen, szüksége van az élet esszenciájára sanyarú létének minden egyes rétegében: lebzselő hétköznapjaitól vallása szertartásain át l. Tiszaeszlár egészen tespedt agytekervényeinek felfrissítéséig.

7 Comments

Minden, ami zsidó, erőtlen. Mint lény, képtelen magától bármire; szellemileg impotens, nemzőképtelen: az evolúció kivetettje, görnyedő-sápadt vámpír, kísértet az éjszakában. Ha jobban belegondol, a mentesség a tudat parazitáitól sem veheti rossz néven, ha védekeznek ellene Szálasiés — mesterségesen — kiigazítják a félrecsúszott természetes szelekciót, a hamisítatlan kultúra helyreállítása érdekében sugallja a Mein Kampf.

Ezért bukkan fel olyan gyakran mentesség a tudat parazitáitól vádpontok között a mértéktelen kapzsiság, az élvezetek halmozása, a korrumpálás. Mindez elszakadás az igazi emberi tartástól.

mentesség a tudat parazitáitól szem parazita orvosság

Az őrület az egészséges tudat mentesség a tudat parazitáitól, amely igencsak közel áll a tudattalanság állapotához, s ez az élővilág megszokott káoszát indukálja. A zsidó nemcsak tudattalan, hanem tudatlan is, hiszen — Hitler szerint — addig szívja mások vérét, míg áldozata halálába ő, a vámpír is belepusztul.

Más szóval öntudatlanul öngyilkos magatartást folytat: gazdanépét kiirtja ahelyett, hogy csak alkalmanként csapolná meg. Nem tudja, hogy hol van a határ, mikor fordul ellene saját cselekedete. Nem képes szembenézni tetteinek következményeivel: mértéktelenül él ösztöneinek, mint az állat.

A zsidó értelmetlensége így válik sokak szemében értelem nélküliséggé, az emberség tagadásává, melynek szilárdan ellenáll az öntudattal jócskán túlfertőzött antiszemita magasztos eszménye: az, hogy rendet teremtsen a dolgok között.

FARKAS VAKON | Liget Műhely

A zsidó abban is hasonlít az élővilág számos teremtményéhez, hogy nincs férgek terjedese Dietrich Eckert. Világfelfogása materialista, a lélek túlvilági létét tagadja, s ez a szabadelvűség a kommunistához teszi hasonlóvá.

mentesség a tudat parazitáitól a férgek nem lépnek át

Furcsa összetétele a kártékony eszmék halmazának: liberális marxista szabadkőműves Szálasiaki a mindennapi életben sem tudja megtagadni önmagát, mivel képtelen kapcsolatot teremteni maga és munkája között Henry Ford.